A "start-stop" rendszer eszköze és működési elve

A nagyvárosokban a forgalmi torlódások az autósok mindennapjainak részévé váltak. Amíg az autó forgalmi dugóban van, a motor alapjáraton jár és üzemanyagot fogyaszt. Az üzemanyag-fogyasztás és az emisszió csökkentése érdekében az autóipari fejlesztők létrehoztak egy új "start-stop" rendszert. A gyártók egyhangúlag beszélnek ennek a funkciónak az előnyeiről. Valójában a rendszernek számos hátránya van.

A start-stop rendszer története

A benzin és a dízel árának emelkedésével szemben az üzemanyag-megtakarítás és a fogyasztás csökkentése továbbra is aktuális a legtöbb autós számára. Ugyanakkor a városban való mozgás mindig a közlekedési lámpák rendszeres megállásával jár, gyakran a forgalmi dugókban való várakozással. A statisztikák szerint: bármelyik autó motorja az idő 30% -áig jár. Ugyanakkor folytatódik az üzemanyag-fogyasztás és a káros anyagok légkörbe történő kibocsátása. Az autógyártók számára az a kihívás, hogy megpróbálják megoldani ezt a problémát.

Az első fejlesztéseket az autómotorok működésének optimalizálása érdekében a Toyota kezdte meg a múlt század 70-es éveinek közepén. Kísérletként a gyártó elkezdett egy olyan mechanizmust telepíteni az egyik modelljére, amely két perc tétlenség után kikapcsolja a motort. De a rendszer nem fogott meg.

Néhány évtizeddel később a francia Citroen konszern új Start Stop készüléket helyezett üzembe, amelyet fokozatosan kezdtek telepíteni a szériaautókba. Eleinte csak hibrid motorral szerelt járműveket szereltek fel velük, de aztán elkezdték használni hagyományos motorral rendelkező autókban.

A legjelentősebb eredményeket Bosh érte el. A gyártó által létrehozott start-stop rendszer a legegyszerűbb és legmegbízhatóbb. Ma már a Volkswagen, a BMW és az Audi szereli fel autóikra. A mechanizmus megalkotói azt állítják, hogy a készülék 8%-kal csökkentheti az üzemanyag -fogyasztást. A valós adatok azonban jóval alacsonyabbak: a kísérletek során kiderült, hogy az üzemanyag -fogyasztás mindössze 4% -kal csökken a mindennapi városi használat körülményei között.

Sok autógyártó saját egyedi motorleállító és -indító mechanizmust is létrehozott. Ide tartoznak a rendszerek:

• ISG (Idle Stop & Go) szerző: Kia;
• STARS (Starter Alternator Reversible System), Mercedes és Citroen autókra szerelve;
• SISS (Smart Idle Stop System), amelyet a Mazda fejlesztett ki.

A készülék működésének elve

A start-stop rendszer fő feladata az üzemanyag-fogyasztás, a zajszint és a káros anyagok légkörbe történő kibocsátásának csökkentése a motor alapjárata alatt. E célokra a motor automatikus leállítása biztosított. Erre jel lehet:

• a jármű teljes leállítása;
• a sebességváltó kar semleges helyzete és a tengelykapcsoló pedál kioldása (kézi sebességváltóval rendelkező autóknál);
• a fékpedál megnyomása (automata sebességváltóval rendelkező járművekhez).

Amíg a motor le van állítva, a jármű összes elektronikáját az akkumulátor táplálja.

A motor újraindítása után az autó csendesen elindul és folytatja az utat.

• Kézi sebességváltóval felszerelt járműveknél a mechanizmus a tengelykapcsoló pedáljának lenyomásakor beindítja a motort.
• Az automata sebességváltóval rendelkező autókban a motor újra elkezd működni, miután a vezető levette a lábát a fékpedálról.

A "start-stop" mechanizmus eszköze

A "start-stop" rendszer kialakítása egy elektronikus vezérlésből és egy olyan eszközből áll, amely biztosítja a belső égésű motor többszörös indítását. Ezeket a leggyakrabban használják:

• megerősített indító;
• reverzibilis generátor (indító-generátor).

Például a Bosh start-stop rendszere speciális hosszú élettartamú indítót használ. A készüléket eredetileg nagyszámú ICE indításra tervezték, és megerősített meghajtó mechanizmussal van ellátva, amely megbízható, gyors és csendes motorindítást biztosít.

Az e-kormányzat feladatai a következők:

• a motor időbeni leállítása és beindítása;
• az akkumulátor töltöttségének folyamatos ellenőrzése.

Szerkezetileg a rendszer érzékelőkből, vezérlőegységből és működtetőkből áll. A vezérlőegységnek jeleket küldő eszközök szenzorokat tartalmaznak:

• kerék forgása;
• forgattyústengely fordulatai;
• a fék- vagy tengelykapcsoló-pedál megnyomása;
• semleges helyzet a sebességváltóban (csak kézi sebességváltónál);
• az akkumulátor töltése stb.

A motor-vezérlő egységet a start-stop rendszerbe telepített szoftverrel olyan eszközként használják, amely fogadja az érzékelőktől érkező jeleket. A végrehajtó mechanizmusok szerepét a következők látják el:

• befecskendező rendszer injektorok;
• gyújtótekercsek;
• indító.

A start-stop rendszert a műszerfalon található gombbal vagy a jármű beállításaiban engedélyezheti és letilthatja. Ha azonban az akkumulátor töltöttsége nem megfelelő, a mechanizmus automatikusan kikapcsol. Amint az akkumulátort a megfelelő mennyiségre töltik fel, a motor indító és leállító rendszere újra működésbe lép.

"Start-stop" helyreállítással

A legújabb fejlesztés a start-stop rendszer fékezés közbeni energia-visszanyeréssel. A belső égésű motor nagy terhelésével az üzemanyag-megtakarítás érdekében a generátort kikapcsolják. A fékezés pillanatában a mechanizmus újra kezd működni, aminek következtében az akkumulátor feltöltődik. Így nyerhető vissza az energia.

Az ilyen rendszerek megkülönböztető jellemzője a reverzibilis generátor használata, amely indítóként is képes működni.

A regeneratív start-stop rendszer akkor működik, ha az akkumulátor töltöttsége legalább 75%.

A fejlődés gyengeségei

A "start-stop" rendszer használatának nyilvánvaló előnyei ellenére a mechanizmusnak fontos hátrányai vannak, amelyeket az autótulajdonosoknak figyelembe kell venniük.

• Nagy terhelés az akkumulátoron. A modern autók rengeteg elektronikus eszközzel vannak felszerelve, amelyek működéséért, amikor a motor leáll, az akkumulátornak kell felelnie. Egy ilyen nagy terhelés nem tesz jót az akkumulátornak, és gyorsan megsemmisíti.
• Káros a turbófeltöltős motoroknak. A motor rendszeres hirtelen leállítása fűtött turbinával elfogadhatatlan. Annak ellenére, hogy a modern turbinás autók golyóscsapágyas turbófeltöltővel vannak felszerelve, csak a motor hirtelen kikapcsolásakor csökkentik a turbina túlmelegedésének kockázatát, de nem szüntetik meg teljesen. Ezért jobb, ha az ilyen járművek tulajdonosai felhagynak a "start-stop" rendszer használatával.
• Nagyobb a motor kopása. Még akkor is, ha a járműnek nincs turbinája, a minden megállásnál beinduló motor tartóssága jelentősen csökkenthető.

Figyelembe véve a start-stop rendszer használatának minden előnyét és hátrányát, minden gépjármű-tulajdonos maga dönti el, hogy érdemes-e meglehetősen jelentéktelen mennyiségű üzemanyagot megtakarítani, vagy jobb-e gondoskodni a motor megbízható és tartós működéséről, elhagyva alapjáraton.